Ott a vízgőzzel kénessavat ill. kénsavat alkot, majd csapadék formájában a földre hullik ( savas eső). Ez roncsolja a növényeket és nagyobb koncentrációban pusztulásukhoz vezet. A zuzmók a kén dioxid szennyezettség indikátorainak tekinthetők. A levegő fizikai hatásai közül a légmozgás fontos kiegyenlítő szerepet tölt be a különböző hőmérsékletű és vízgőztartalmú helyek között. A szél fokozza a párologtatást, elősegíti a növények elterjedését és számos növényfaj beporzását is elvégzi. A szél mechanikai hatása főleg viharok alkalmával károsítja a fákat. Az állandó egyirányú levegőmozgás hatására, jellegzetes deformált fakoronák alakulhatnak ki. Reader Interactions
Kép forrása Leírás szerzője Akusztika Mérnöki Iroda A levegő a Földet körülvevő gázok elegye. A légköri levegő felszínközeli összetétele: Nitrogén N 2 78. 084 térfogat% Oxigén O 2 20. 947 térfogat% Egyéb gázok: Argon Ar 0. 934 térfogat% Neon Ne 18. 18 ppm Hélium He 5. 24 ppm Kripton Kr 1. 14 ppm Xenon Xe 0. 08 ppm Szén-dioxid CO 2 0. 0354 ppm Metán CH 4 1. 7 ppm Hidrogén H 2 0. 5 ppm Dinitrogénoxid N 2 O 0. 31 ppm Ózon O 3 0. 04 ppm Vízgőz H 2 O 0. 4-400 X 10 -2 térfogat% A levegőben előforduló szennyezőanyagokról olvashatsz ha ide kattintasz! !
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Részletes leírás Rendben
0, 06% egyéb gázok (nemesgázok, nyomgázok) Nemesgázoknak nevezzük azokat a gáznemű anyagokat, amelyek csekély reaktív képességgel rendelkeznek, tehát nem lépnek kémiai reakcióba más anyagokkal. A nemesgázok teljesen stabilak. A levegőben megtalálható nemesgázok, a korábban említett argonon kívül: hélium (He), neon (Ne), kripton (Kr), xenon (Xe) és radon (Rn). A nemesgázok mellett a levegőben találhatóak nyomgázok is, vagyis olyan összetevői a levegőnek, amelyek csupán nyomokban lelhetőek fel. A nyomgázok közé sorolható például a széndioxid és a metán, amelyek erősen üvegházhatású gázok. A ki- és belélegzett levegő összetétele A levegő összetétele nem csupán a földtörténeti korok múlásával változik. A ki- és belélegzett levegő összetétele jelentősen eltér. A létfunkciók fenntartásához elengedhetetlen levegő oxigéntartalma jelentősen csökken, míg szén-dioxid tartalma többszörösére nő kilégzést követően. A pontos változást itt láthatod. Belélegzett levegő összetétele: nitrogén ≈ 78% oxigén ≈ 21% szén-dioxid ≈ 0, 04% vízgőz mértéke alacsonyabb.
Magas rendű Kerr törésmutató mérése a fő levegő komponensek esetében. Optics express, 17 (16), 13429-13434. A lap eredeti címe: Mount, E. E. (1964). Az újszülött sertés hőszigetelésének szöveti és levegő-összetevői. The Journal of physiology, 170 (2), 286-295. A lap eredeti címe: Vasserman, A. A., Kazavchinskii, Y. Z. és Rabinovich, V. (1971). A levegő és a levegő komponensek termofizikai tulajdonságai (Teplofizicheskie Svoistva Vozdukha i ego Komponentov). NATIONAL STANDARD REFERENCE DATA SYSTEM. A lap eredeti címe:
A levegő A levegő egy olyan megújuló forrás, amely természetes folyamatok útján tisztul. Ezt a globális forrást igen sokan használják és igen kevesen védik. Így éri el a közös javak tragédiája. A levegő összetétele A levegő áll alapgázokból (melyek mennyisége közel állandó), vendéggázokból (melyek mennyisége változik a hőmérséklettel, a nyomással, a földrajzi helyzettel), valamint cseppfolyós és szilárd anyagokból (por, pernye, aeroplankton – spórák, algák, baktériumok). Az alapgázok: 20, 93% O 2 Bár a nagyvárosok fölött alacsonyabb oxigénkoncentrációt mérnek (12-17%), az emberi tevékenység (szerencsére) az oxigén légköri szintjét nem képes befolyásolni. Még ha a teljes fosszilis tüzelőanyagot el is használnánk, az oxigén tömegéből akkor is csak 2% fogyna el, illetve a fotoszintézis által újratermelt mennyiséggel is kevesebb. Ha a fotoszintézis valamilyen ok miatt teljesen megszűnne, annak nem a légköri oxigénkoncentráció megváltozása lenne a következménye, hanem a táplálékforrások (néhány évtized alatti) kimerülése.
Később az is kiderült, hogy a szuperszonikus repülőgépek égéstermékében található különböző nitrogén-oxidok szerepe sem elhanyagolható, bár hatásuk nem egyértelmű az ózonlebontásban. Újabb feltételezések szerint az alsó sztratoszférában még növelhetik is az ózon mennyiségét. Ezért a korábbi borúlátó előrejelzésekkel szemben ma úgy látjuk, hogy a jövő század közepéig csak mintegy 5-10%-os ózoncsökkenés várható. Viszont egyelőre nincs magyarázat arra, mi okozhatta az utóbbi években a Déli-sark fölötti jelentős ózonritkulást. Mindenesetre az ózonnal és a szén-dioxiddal kapcsolatos tapasztalati tények azt mutatják, hogy az emberiség akaratlanul is káros légköri folyamatok előidézője lehet. Ezért a környezetünk védelméért indított nemzetközi programok egyre fontosabbak. A levegőbe kerülő szilárd és cseppfolyós részecskék (aeroszol) mennyisége a levegő össztömegéhez képest elenyésző, szerepük azonban jelentős: elsősorban a felhő- és csapadékképződésnél (itt kezdődik a vízgőz kicsapódása), de hatásuk (napsugárzás-áteresztés) a légkör energia-háztartásában is megnyilvánul.