Mindazonáltal a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szabályozás ellentétes a fogyatékosságon alapuló minden hátrányos megkülönböztetés uniós jog által elõírt tilalmával, amennyiben a különleges módszer alkalmazása során a fogyatékosságon alapuló elõrehozott nyugdíjra való jogosultságot veszi tekintetbe. A fogyatékos és nem fogyatékos munkavállalók közötti ilyen eltérõ bánásmód nem veszi tekintetbe sem a súlyos fogyatékkal élõ személyeket érintõ kockázatot, – akik a munkaerõpiacra történõ beilleszkedés tekintetében általában több nehézséggel találják szemben magukat, mint a nem fogyatékos munkavállalók –, sem azt a tényt, hogy ez a kockázat a nyugdíjkorhatárhoz közeledve egyre nagyobb. Márpedig e személyeknek különleges szükségleteik vannak mind az állapotuk miatt szükséges védelemmel kapcsolatban, mind annak szükségességével kapcsolatban, hogy ezen állapot esetleges súlyosbodásával számoljanak. Ekként tekintetbe kell venni, hogy a súlyos fogyatékkal élõ személyeknek fogyatékosságukból eredõen fokozott pénzügyi szükségleteik lehetnek, és/vagy az életkor elõrehaladtával ezek a pénzügyi szükségletek növekedhetnek.
E bíróság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bíróságának véleményét kéri ki a tekintetben, hogy összeegyeztethetõ e az életkoron és fogyatékosságon alapuló minden hátrányos megkülönböztetést tiltó uniós joggal a szociális tervbõl eredõ esetleges eltérõ bánásmód. A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy az életkoron alapuló minden hátrányos megkülönböztetés uniós jog által elõírt tilalmával nem ellentétes egy szociális tervben foglalt olyan, a jelen ügyben szereplõhöz hasonló szabályozás, amely az életkor alapján különbséget tesz a felmondáskor fizetett végkielégítés összegének kiszámítása tekintetében. Az ilyen eltérõ bánásmód ugyanis igazolható a jövõbeni kompenzáció nyújtására, a fiatalabb munkavállalók védelmére és szakmai beilleszkedésük segítésére irányuló céllal, szem elõtt tartva mindeközben a szociális terv korlátozott pénzügyi eszközeinek megfelelõ megosztását. Ezenkívül, törvényes annak elkerülése, hogy felmondás esetén fizetett végkielégítés járjon azoknak a személyeknek, akik nem keresnek új állást, hanem öregségi nyugdíj formájában jutnak a megélhetéshez szükséges jövedelemhez.
Vagyis, ha a nem megfelelő képességeid miatt küld el a munkaadód, nem leszel jogosult végkielégítés re, ugyanakkor az indoklási kötelezettség megmaradt. Eszerint pedig az elbocsátást meg kell indokolnia a munkaadónak: ez lehet a dolgozó munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, nem megfelelő képessége és a munkáltató működésével kapcsolatos ok. Az indok viszont csak akkor számít törvényesnek, ha a munkáltatód adatokkal és tényekkel bizonyítja az alkalmatlanságodat, illetve azt, hogy az elbocsátás a munkáltató gazdasági helyzetének megromlása miatt történt. Másképp kell számolnod A régi szabályok maradnak annak megállapításában, hogy mennyi időt követően jár a végkielégítés: vagyis akkor leszel rá jogosult, ha legalább három évet töltöttél el ugyanannál a munkáltatónál, a végkielégítés mértéke pedig a munkaviszonyban eltöltött évekkel arányosan növekedik. Ám az eddigi szabályokkal ellentétben a jövőben nem az átlagkereset szerint kell majd a végkielégítés t számolni, hanem az úgynevezett távolléti díj alapján, mely lényegében feltételekkel, de a személyi alapbérrel egyenlő.
Tavaly december közepén az Országgyűlés elfogadta az új Munka Törvénykönyvét, de a rendelkezések csak idén július 1-től lépnek hatályba. Az Origo megkérdezte a D. A. S. JogSzerviz képviselőjét, aki szerint az előzetes kalkulációk alapján a munkavállalók hátrányára változnak majd a végkielégítés i szabályok, ugyanis a munkáltatói felmondás esetén az eddigiekhez képest a munkavállalónak nem minden esetben jár majd végkielégítés, vagyis így szűkül a jogosultság köre. A legfontosabb változások A végkielégítés jogintézményét átalakító új szabályok legjelentősebb változása a jogi szakértő szerint, hogy a korábbi szabályokhoz képest a munkavállalót akkor illeti meg a végkielégítés, ha a munkáltató mond fel neki, vagy jogutód nélkül megszűnik, illetve, ha például jogszabályi változás folytán a munkáltató kikerült a Munka Törvénykönyve hatálya alól. Ráadásul az eddigiekhez képest változás az is, hogy munkáltatói felmondás esetén sem mindig jár majd végkielégítés: ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát az illető magatartása miatt, illetve nem az egészségi állapotával kapcsolatos képessége miatt mondja fel, akkor a munkavállalónak nem jár a pluszpénz.
Következésképpen a szóban forgó szabályozás, mivel azt eredményezi, hogy a munkáltató mûködésével összefüggõ okokból történõ felmondás esetén a súlyos fogyatékkal élõ munkavállalónak fizetett végkielégítés összege alacsonyabb a nem fogyatékkal élõ munkavállaló által kapott összegnél, túlzott mértékben veszélyezteti a súlyos fogyatékkal élõ munkavállalók jogos érdekeit. E szabályozás túlmegy azon, ami az általa elérni kívánt szociálpolitikai cél megvalósításához szükséges.
Egy szociális terv rendelkezhet a nyugdíjközeli munkavállalóknak felmondás esetén fizetett végkielégítés csökkentésérõl – közölte az Európai Unió Bírósága. Mindazonáltal az uniós jog által tiltott hátrányos megkülönböztetést valósít meg az, ha e csökkentés kiszámítása során tekintetbe veszik a fogyatékosságon alapuló elõrehozott nyugdíjra való jogosultságot. A német Baxter vállalat és üzemi tanácsa között létrejött szociális terv akként rendelkezik, hogy a munkavállalóknak a munkáltató mûködésével összefüggõ okból történõ felmondás esetén fizetett végkielégítés összege többek között a vállalatnál teljesített szolgálati idejüktõl függ (egységes számítási módszer). Ugyanakkor e terv az 54 évesnél idõsebb munkavállalók tekintetében azt írja elõ, hogy a végkielégítés összege a legkorábban lehetséges nyugdíjba vonulás idõpontjának függvényében kerül kiszámításra (különleges számítási módszer). Az e munkavállalóknak fizetett végkielégítés összege alacsonyabb annál az összegnél, amelyet az egységes módszer alkalmazása eredményezne, mindazonáltal annak az összegnek legalább a felét eléri.
Korábban, ha valaki megnyerte a munkaadó elleni pert, akkor járt neki az adott időszakról elmaradt bére, ez a lehetőség azonban az új MT-vel megszűnik, csak kártérítést kaphat, amely maximum 12 havi távolléti díj lehet. Ellenkező esetben pedig - ha a munkaadód bizonyítja be, hogy jogellenesen mondtál fel - téged köteleznek a felmondási időre járó összeg megfizetésére.
Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet.
J. Odar, aki a Baxter alkalmazásában állt több mint harminc évig, súlyos fogyatékkal élõnek minõsül. A vállalattal fennálló munkaviszonyának megszûnésekor a szociális tervnek megfelelõen felmondás esetén fizetett végkielégítésben részesült. Az a tény, hogy 54 évnél idõsebb, alacsonyabb összeg kifizetését eredményezte, mint amire akkor tarthatott volna igényt, ha ezt az életkort még nem haladta volna meg. A szociális tervben a munkáltató mûködésével összefüggõ okból történõ felmondás esetére elõírt számítási módszer tehát közvetlenül az életkoron alapuló eltérõ bánásmódot valósít meg. Ezenkívül a szociális terv elõírja, hogy amennyiben a munkavállaló fogyatékossága alapján elõrehozott nyugdíjra jogosult, úgy a különleges módszer szerinti számításhoz ennek idõpontját kell tekintetbe venni. Odar, mivel úgy ítélte meg, hogy a végkielégítés ilyen kiszámítása kora és fogyatékossága alapján õt hátrányos helyzetbe hozza, keresetet indított a Baxterrel szemben az Arbeitsgericht München (müncheni munkaügyi bíróság, Németország) elõtt.
Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.