I. TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A történeti kiállításban a múltat idéző bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli kéziszerszámok, világítási eszközök, valamint táró és aknagépek, munkáscsoportképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák, dokumentumok, részvények teszik közérthetőbbé a bányaipar fejlődését a megyében. Belépőjegy 1200-Ft/fő. Mia, Piri (kutya), Zoli. Köszönjük. tabletta 2018. 24 15:10 - Megtaláltam Megtaláltam. Köszönöm a lehetőséget. 1b] Verka87 2018. 11 12:08 - Megtaláltam Megtaláltam. 0] zaskl 2018. 01 14:15 - Megtaláltam Megtaláltuk, köszönjük a rejtést. Csak a pótjelszót sikerült, novembertől csak szombat-vasárnap van nyitva a múzeum a kiírás szerint. ZASKL W05-44 2018. 13 14:44 - Megtaláltam Kedvenc edzőbácsimmal. :) szife 2018. 13 14:31 - Megtaláltam Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v2. 4] Hooch-Csi&Vi 2018. 30 11:57 - Megtaláltam Megtaláltam. 5. 4] cosinus0 2018. 28 13:00 - Megtaláltam Ok, megvan. A Múzeumban tényleg nagyon kedvesek, és figyelmesek.
Bányamúzeum, Salgótarján – Kihagyás A szénbányászat 19-20. századi technológiáját bemutató salgótarjáni kiállítóhely Magyarország első, Európa második természetes földalatti szénbányászati múzeuma. 1965-ben nyitotta meg kapuit, földalatti részét a József lejtős akna épen maradt, 280 méter hosszú vágatrendszerében alakították ki. A Bányamúzeum, mint a nógrádi szénmedence múltját és műszaki emlékeit, a szénbányászat 19-20. századi technológiáját gyűjtő, őrző és bemutató intézmény, a város szívében található József lejtős akna eredeti, épségben lévő vágatrendszerében alakult ki. Ez egyike volt a legdrágább, vízveszélyes üzemeknek, ám szenének jó minősége indokolta üzemben tartását. Végtelenkötelű szállítás húzta ki a szénnel rakott csilléket felszíni keskenynyomtávú iparvasút szintjére. Fennállásának 14 éve alatt 776 ezer tonna szenet termelt. Az 1951-es felhagyás után a még épségben megmaradt felsőbb szinti vágatok a központi bányamentő állomás gyakorló tárnájaként működtek, fenntartott és szellőztetett bányatérségként.
BÁNYÁSZMÚLT A FÖLD ALATT A József lejtős akna bejárata előtt egy tágas, parkosított téren, a bányamunka során munkájuknak áldozatul esett, 827 név szerint ismert bányász emlékműve – Erdei Sándor szobrászművész alkotása – fogadja a látogatókat. Ugyancsak a parkban áll id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész 1952-ben készült "Vájár" szobra. A bányabejárat felé haladva, jobb oldalon ácsolt "Klopacska" (lármafa) messze hangzó hangjával évtizedeken át, jelezte a föld alatti munka kezdetét és végét, a hirtelen támadt bányavészt. A mellette álló harangláb a székvölgyi Lajos tárói telepről került a múzeum udvarára. A kis harang a 19. század végétől jelezte a munkaidőt, bányabeli balesetet, s ez volt a szerencsétlenül járt bányászok lélekharangja is. A bányamúzeum terméskövekből épített bejárata megőrizte a József lejtős akna eredeti portálját. A vasrácsos díszkapun belépve a mintegy 290 méter hosszú, föld alatti vágat-rendszerbe jutunk. A régi lejtős akna első 50 métere táró kialakítású, alagútszerű, beton idomkővel biztosított vágatszakasz, kiépített, 690 mm-es bányavasúttal.
Három nagy vállalat: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat a szénmedence északi és középső részén termelte a szenet. A kiállításban a bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli szerszámok, világítóeszközök, táró- és aknaképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák és dokumentumok teszik érthetővé a bányászat fejlődését a megyében. A külszíni bemutató [ szerkesztés] A kiállítóterem udvarán került kialakításra a skanzen, ahol mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett térkép segít értelmezni. A föld alatti bányamúzeum [ szerkesztés] A József lejtősakna bejárata A múzeumegyüttes ezen részében a bányajárás élményeiben részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratánál található id. Szabó István vájárt ábrázoló alkotása. A lejtősakna bal oldalán lármafát, jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját, valamint a műszakváltás jelzésére szolgáló klopacskát tekinthetik meg.