Gondold meg, hogy csak az ember olvas. " Mindenki Esterházyt akarta látni és hallani Fotó: Adrián Zoltán - Origo A könyvhét megnyitása után kísérőinek - például Nyáry Krisztiánnak, a Magvető igazgatójának - úgy kellett utat vágnia a rajongók és az újságírók között, hogy Esterházy leülhessen dedikálni. Addigra már sorban álltak az olvasók, hogy autogramot kérjenek tőle, mások pedig fényképezőgéppel furakodtak az asztalhoz, hogy képet készítsenek róla, amit a legyengültnek tűnő Esterházy türelmesen és derűsen viselt. Egy nő a tömegben meg is jegyezte, hogy amíg ennyi ember összegyűlik egy író tiszteletére, addig nem kell aggódni a könyvek jövője miatt. Kiadójának igazgatója, Nyáry Krisztián testőrként kísérte az írót Fotó: Adrián Zoltán - Origo Esterházy Péter hasnyálmirigyrákjára tavaly derült fény, amikor a göteborgi könyvvásárra írt levelében - amely az Élet és Irodalomban is megjelent - bejelentette. Május végén a arról adott hírt, hogy az írót kórházba szállították, és erőt gyűjt, hogy megnyithassa a könyvhetet.
Futballkönyvei (Utazás a tizenhatos mélyére, Semmi művészet) is nagy népszerűségnek örvendenek, utóbbit 2009-ben az év legjobb futballkönyvének választotta a Német Futballkultúra Akadémia. 2010-ben jelent meg Esti című kötete, amelyben Kosztolányi Dezső Esti Kornél-novelláit írta tovább "esterházyul". 2013-ban publikálta Egyszerű történet vessző száz oldal című regényét, amely a 17. századba kalauzolja olvasóját. A művet 2014-ben Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat címmel folytatta, az 1950-es évek Magyarországán játszódó családregény tragikusabb, komolyabb hangvétel jellemzi, mint az előzményét. 2015-ben jelent meg Szüts Miklós festőművésszel közös kötete, A bűnös. Esterházy Péter Kossuth-díjas író dedikál a 87. Ünnepi Könyvhéten, a budapesti Vörösmarty téren 2016. június 11-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán 2015 októberében az Élet és Irodalomban írott cikkében jelentette be, hogy súlyos beteg, hasnyálmirigyrákkal küzd. Betegségéről könyvet is írt, amely Hasnyálmirigynapló címmel jelent meg az idei könyvhétre, a rendezvényt az író nyitotta meg június 9-én.
De ezt a bizonyosságot sokáig csak magával osztotta meg, érlelte, dédelgette a gondolatot, olyannyira, hogy egy betűt sem írt le egészen 22 éves koráig. Aztán elkezdte a Fancsikó és Pinta elbeszéléskötetét, amit a megjelenést követő évben, 1977-ben az év legjobb első prózakötetének választottak. Ulf Andersen / Europress / Getty És innen nem volt megállás, Esterházyra nem lehetett nem odafigyelni Nem sokkal később jelent meg a Pápai vizeken ne kalózkodj című elbeszéléskötete, majd 1979-ben kiadták a Termelési regény című művét, amellyel egyértelművé tette, hogy a kortárs írók élvonalába tartozik. Ezzel a könyvével Esterházy szakított a regénypoétikai konvenciókkal, amelyek a modern magyar regény arculatát évtizedekig meghatározták, sőt, nem elégedett meg azzal, hogy korszerűsítí a tradíciókat, hanem egy meglepően új regénystruktúrát épített föl. Nem véletlenül lett ez a mű a legújabb kori magyar irodalom egyik legfontosabb alkotása. Kettős szerkezetű, szatirikus regény, társadalom- és korrajz, amelyben párhuzamosan íródik az önéletrajzi regény és a regény önéletrajza.