Kapcsolat 3525 Miskolc, Dayka Gábor u. 1-7. C ép. 1/4 3885 Arka, Hunyadi J. u. 30. E-mail: Telefon: +36 (46) 505 266
-é lesz Besszarábia, és a Balkánon nagy független állam nem jöhet létre. Ezek után megindul az orosz-török háború, melyben a törökök vereséget szenvednek és Oroszo. szabad utat nyer a Boszporusz felé. Anglia ekkor közbelép, és arra kényszeríti Oroszo. -t, hogy San Stefanoban, békét írjon alá 1878-ban. A béke értelmében létrejön Nagy-Bulgária, mely megmutatja, hogy az oroszok semmibe veszik a budapesti megegyezést (térkép 57. o. ) A Monarchia panasszal fordul Anglia felé, ennek eredményeként még ugyanebben az évben felülvizsgálják a békét a Berlini Kongresszuson. Itt kimondják, hogy Bulgáriát és a Monarchia okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, Szerbia, Montenegró és Románia megőrizheti függetlenségét. Mivel Oroszo. úgy érzi, hogy becsapták elhidegül az OMM-tól és feloszlik a 3 császár szövetsége. 3. Szövetségi rendszerek kialakulása *Központi hatalmak 1879-ben No. És az OMM. Létrehozza a kettős szövetséget, melyben kötelezték magukat, hogy a birodalmuk összes fegyverével segítségére sietnek a másiknak, ha azt támadás éri, ill. ha az egyik háborúba kezd valamely állammal a másik jótékony semlegességet mutat.
A német egység létrejötte után Bismarck a francia revanstól tartva Franciaország elszigetelésére törekedett. Létrejött a három császár szövetsége, Németország, Oroszország és a Monarchia részvételével. A megegyezés kimondta, hogy a 3 uralkodó (Ferenc József, I. Vilmos, II. Sándor cár) minden európai konfliktus esetén együttműködnek. Azonban Oroszország és OMM között a Balkánon érdekellentét állt fenn. Az Oszmán Birodalom felbomlása ugyanis lehetőséget kínált a terjeszkedésre. A Balkán kezdett Európa puskaporos hordójává válni, kialakult a keleti kérdés. A helyi nemzeti törekvések (szerb, montenegrói, bolgár függetlenedés) támogatásával az oroszok hadat üzentek a törököknek, mely az oroszok győzelmével zárult. A San Stefanói békében a törökök beleegyeztek az egész Balkán elvesztésébe, a területek jelentős része az orosz támogatással megalakult Nagy-Bulgáriáé lett, ez sértette a többi nagyhatalom érdekeit. A berlini kongresszuson szétdarabolták Nagy Bulgáriát, elismerték Románia, Szerbia és Montenegró függetlenségét.
II. marokkói válság (párducugrásnak nevezzük) No. 1905 követően nem telt le Marokkóról II Vilmos a Panter (párduc) cirkáló fedélzetén befutott Agadír kikötőjébe. Ezt a katonai akciót párducugrásnak nevezzük. => ez újabb erőpróba az antant számára, de Anglia kitart Fro. mellett. -> No-nak most is vissza kell vonulnia. => Következtetés Németország nem riad vissza a fegyveres konfliktustól Anglia és Fro. Összetart az ellentétek egy idő után már nem lehet békésen elsimítani * 1911. Olasz-török háború a II. marokkói válságot Olaszo. arra használta ki, hogy megszerezze Törökország észak-afrikai birtokát. Ennek érdekében 1911-ben kirobbantotta az olasz-török háborút. A háború gyors olasz győzelemmel zárult és az akciót Anglia is támogatta. A győzelem után Olaszország megszerezte Líbia nevű gyarmatát és kezdett eltávolodni a 3-as szövetségből. Európa tűzfészke a Balkán 1877-78-as orosz török háborút követően számos nemzetállam kivívta függetlenségét. Pl. : Szerbia, Bulgária. A háborút követően Bosznia Hercegovinával kapcsolatban merül fel az első probléma.
-nak vissza kellett vonulnia * Olaszország Afrikai gyarmatokat akart kiépíteni àolasz-török háború, Anglia hallgatólagosan támogatta –> Olaszország eltávolodóban volt a hármas szövetségtől, az antanthoz közeledett a második Balkán-háborúban Bulgária veszített –> központi hatalmakhoz közelített
- második marokkói válság (1906. ) • Németország észak-afrikai terjeszkedése Franciaország ellen - 1904-1905. orosz-japán háború (Oroszország veresége) - USA terjeszkedése • 1898. spanyolok elleni győztes háború • 1901. Panama-csatorna megszállása Az első világháború - a "közvetlen indok" 1878-ban a török ellenes szerb-bolgár felkelés orosz támogatással elűzte a törököket, és a Berlini Kongresszus már négy önálló új állam megalakulásáról dönthetett. Így jött létre a független Szerbia, Románia, Bulgária és Montenegro. A négy állam egymással szemben támasztott területi követelései megosztották a nagyhatalmakat. 1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a nagyszerb álmokat dédelgető Szerbia számára elfogadhatatlan volt. A két ország – Szerbia és a Monarchia - éles ellentétbe került. Fokozta az ellentétet, hogy a korábban Ausztria barát politikát folytató I. (Obrenovics) Sándor szerb királyt 1903-ban merénylet érte, így halála után Ausztria ellenes Karagyorgyevics Péter lett az új uralkodó.
Eur�paiak fels�bbrend�nek tartott�k magukat �s teljess�ggel len�zt�k a gyarmatok helyi lakoss�g�t, semmif�le emberi �s f�leg politikai jogokat nem voltak hajland�k adni nekik Eur�pai liber�lis �s demokratikus gondolatok terjed�se a gyarmatokon a gyarmatos�t�k elleni felkel�sekhez vezetett