Ezek egy része megrendelt, kötelező főhajtás volt, mások gyors siker reményében vetettek papírra pár gondolatot. Született azonban pár olyan darab is, amelynek tagadhatatlan ugyan a ceremoniális jellege, súlyuk és jelentőségük miatt azonban messze túlmutatnak az egykori alkalmon, és játszottságuk éppen azt bizonyítja, hogy bár jókor adták elő ezeket jó helyen, ez csupán ugródeszka volt a nagy színpadokra. Ha Josef Strauss Andrássy-induló jára, vagy Liszt Ferenc Magyar koronázási induló jára gondolunk, akkor gyorsan megállapíthatjuk alkalmi jellegüket. Ha azonban Liszt Ferenc Koronázási misé jét vagy Erkel Ferenc Magyar cantate -ját vesszük, akkor azt látjuk, hogy egy konkrét politikai eseményre készültek, mégis mesterművek lettek. A Koronázási mise Köztudott, hogy a kiegyezés háttérbeszélgetéseit az az Augusz Antal hozta össze, aki Liszt bizalmas baráti köréhez tartozott. Augusz volt az is, aki kezdeményezte? a hercegprímással együtt?, hogy a koronázási szertartásra Liszt írja a misét.
Éppen százötven éve történt meg a kiegyezés, azaz a megállapodás a Habsburg birodalom osztrák és magyar állama között. Dr. Csekő Ernő ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem egyszeri eseményről van szó, hanem folyamatról, ami megkezdődött már 1867 előtt, és zajlott még utána is. Kiegyezés és Tolna megye. Ezzel a címmel tartott előadást a Győr-Sopron Megyei Levéltár Soproni Levéltárának főlevéltárosa pénteken Szekszárdon, a Tolna Megyei Levéltár kiállítótermében. Csekő Ernő számára nem volt ismeretlen a helyszín, hiszen 1996-tól 2001 végéig itt dolgozott. Az elmúlt közel húsz évben alapvetően a dualizmus korszakával foglalkozott, azon belül is kitüntetett módon Tolna megye, Szekszárd társadalomtörténetével. Három évvel ezelőtt benyújtott doktori disszertációja A dualizmus kori elit Tolna megyében címet viselte. [caption id="" align="alignleft" width="300"] Dr. Csekő Ernő tart előadást egykori munkahelyén (Fotó: Mártonfai Dénes) [/caption] – A kiegyezés jelentősen és előnyösen megváltoztatta az ország közjogi helyzetét, hiszen egyenrangú lett Ausztriával – nyilatkozott lapunknak dr. Csekő Ernő.
"Ő az, aki lemészárolta Dzsamal Hasogdzsi újságírót, egy amerikai állampolgárt, darabokra vágta a legszörnyűbb és előre megfontoltabb módon. És amíg Szaúd-Arábia nem hajt végre gyökeres változást az emberi jogok terén, addig nem akarok vele foglalkozni. " Magas szintű előkészítő tárgyalások A királyság védelmi miniszterhelyettese, Khalid bin Szalman herceg, MbS testvére a múlt hónapban Washingtonban járt hivatalos látogatáson, és Antony Blinken külügyminiszterrel is szerepelt egy fotón. A Biden-adminisztráció magas szintű fogadtatása annak ellenére érkezett, hogy Khalid herceg kapcsolatban állt Hasogdzsi meggyilkolásával. Bár hivatalosan nem érintett, Khalidot állítólag az amerikai hírszerzés úgy azonosította, mint aki az isztambuli szaúdi konzulátusra irányította Hasogdzsit, és biztosítékot nyújtott a biztonsága érdekében – ezt az üzenetet állítólag az MbS kérésére továbbította. Néhány héttel korábban William Burns, a CIA igazgatója találkozott az MbS-vel Dzsidda városában, a The Intercept által " titkos találkozónak " minősített eseményen.
Két magyar, három párt Realista politikus volt, Deák Ferenc legfontosabb harcostársa, aki egy nagyon bonyolult politikai helyzetben Magyarország jövőjét a monarchián belül látta biztosítottnak, és ennek szellemében végezte munkáját. Megítélése nem szül vitákat, ellentétben Tisza Istvánéval, aki pedig Andrássy politikájának folytatója volt. Érdekes? A két magyar, három párt országában semmin nem csodálkozhatunk, de ez szigorúan magánvélemény. Ami pedig a szobrot illeti, a Parlament mellett 1906. december 2-án helyezték el gróf Andrássy Gyula lovasszobrát, Zala György alkotását. A talapzat két oldalán két jelenet volt látható: amint Ferenc József fejére helyezi a koronát, illetve legnagyobb diplomáciai sikere, a berlini kongresszus. Az avatáson Ferenc József is részt vett. A tanácsköztársaság alatt a szobrot elfedték, ám a II. világháború után el is bontották. Most Zala György eredeti műve alapján Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászművészek álmodták újjá, a főalakot 2015. május 5-én állították vissza eredeti helyére.